Tagok

Barna Emília: A Szegedi Tudományegyetemen végzett angol, majd szociológia szakon, doktori fokozatot 2011-ben szerzett a Liverpooli Egyetem Populáris Zenei Intézetében. 2012 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének adjunktusa, a Kulturális iparágak (2016-tól Kulturális terek) MA szakirány vezetője. Fő kutatási területei a zeneszociológia, a zeneipar és a technológia összefüggései, valamint a zeneipar és zenei színterek gender-viszonyai. Alapító szerkesztője a Zenei Hálózatok Folyóiratnak. Éveken keresztül volt aktív a magyarországi feminista mozgalomban, emellett önkéntesként dolgozott a Budapest 8. kerületi Kék Pont “Csere Csak Csajoknak” programjában, majd az Alternatíva Alapítványnál.

Czervan Andrea: Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kommunikáció mesterszakon abszolvált, a Közép-európai Egyetemen társadalminemi-tanulmányok mesterképzésen diplomázott 2016-ban. Szakdolgozatában a szülőfalujában élő gyermekes nők helyzetét és identitását kutatta a háztartáson belüli és kívüli nemi munkamegosztás, illetve az osztály- és térbeli viszonyok elemzésén keresztül, a posztszocialista gazdasági átalakítással összefüggésben. A Mérei Ferenc Szakkollégium tagja.

Czirfusz Márton: az ELTE-n végzett geográfus szakon, 2012-ben ugyanott védte meg disszertációját gazdaságföldrajzi témában. Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének kutatója, a Tér és Társadalom folyóirat szerkesztője, a Kritikai Városkutatás Műhely tagja. A kritikai városkutatás kelet-európai és budapesti jelentősége mellett a munka világának földrajzi egyenlőtlenségeit vizsgálja Magyarországon, általánosságban pedig célja a gazdaságföldrajz politikai gazdaságtani megközelítésének hazai terjesztése.

Csányi Gergely: szociológus. Alapszakot a PPKE BTK-n végez. Mesterszakot az ELTE TÁTK-n. Szakdolgozatát pszichoanalitikus és posztfreudiánus társadalomelméletből írja. Tudományos érdeklődési területe a pszichés struktúrák és folyamatok történeti, társadalmi-gazdasági meghatározottsága és azok visszahatása a társadalmi-gazdasági struktúrákra és folyamatokra.

Deme János: szociológus, médiakutató, újságíró. Legfőképpen a posztszocialista átalakulás közösségi és kulturális aspektusai (emlékezet, reprezentáció, fogyasztás) foglalkoztatják. Kutatási területe a média mindennapi használata.

Éber Márk (Áron): elsősorban tudásszociológiai problémák (tudásstruktúrák és társadalmi struktúrák kapcsolatai) foglalkoztatják. Az ELTE Társadalomtudományi Karán végzett szociológusként (2006), 2009 óta egyetemi tanársegédként dolgozik annak Szociológia Tanszékén. 2013-ban leadott doktori dolgozatában az 1963 és 2013 közötti hazai társadalmi struktúra, rétegződés- és egyenlőtlenségkutatásokból kihámozható társadalomképeket rekonstruálta.

Fabók Márton: szociológus-környezetkutató, jelenleg doktori kutatását végzi az energiaellátás és társadalom átalakulása témájában a Liverpooli Egyetemen. Korábban az atomenergia magyarországi társadalmi befogadásának változásait kutatta. Elkötelezett abban, hogy természeti és technikai kérdések egyben társadalmiak is, és vizsgálhatóak a demokrácia, egyenlőtlenségek, vagy éppen szakértői és mindennapi tudások szempontjából.

Gagyi Ágnes: 2011-ben védte meg doktori disszertációját a globalizációkritikus mozgalmak kelet-európai változatairól a Pécsi Tudományegyetemen. Kutatási területe a civil társadalom kelet-európai ideológiái és gyakorlatai, kortárs kelet-európai társadalmi mozgalmak globális történeti perspektívában.

Gerőcs Tamás: Nemzetközi Tanulmányok szakon végzett a BCE-n Európai Tanulmányok főszakirányon, és Beruházás és Hálózatelemzés mellékszakirányon. A Társadalomelméleti Kollégium volt tagja. Érdeklődési köre a globalizáció társadalomelmélete, azon belül elsősorban világrendszer-elméletekkel és nemzetközi gazdaságtörténettel foglalkozott. Jelenleg újságírásból tartja fenn magát.

Ginelli (Gyimesi) Zoltán: kritikai geográfus, jelenleg társadalomföldrajz PhD-hallgató az ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskolában és ugyanitt a Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék oktatója. A Magyar Kritikai Geográfusok Fóruma alapítója, az ELTE Eötvös József Collegium Mendöl Tibor Műhelyének senior hallgatója, a Kritikai Városkutató Műhely, a Karl Polanyi Research Centre for Global Social Studies és az International Critical Geography Group tagja. Doktori kutatása a földrajztudomány második világháború után kibontakozó ún. “kvantitatív forradalmának” tudományföldrajzi vizsgálatára irányul, amely során a területi  tervezés hidegháborús tudásáramlásait vizsgálja, és a magyar földrajztudomány félperifériás tudástermelését igyekszik globális kontextusban újraértelmezni. Főbb érdeklődési területei a földrajzi tudás filozófiája és történeti földrajza, a technokratizmus kritikája, a cselekvő-hálózat elmélet, világrendszer-elmélet és posztkoloniális irányzatok a földrajzban, a gyarmatosítás és a rasszizmus földrajzai, illetve az eurocentrikus fejlődéstörténetek kritikái.

Ivanics Zsófia: szociológia szakon végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Társadalomelméleti Kollégium volt tagja, jelenleg pedig az ELTE Kriminológia mesterszakos hallgatója. Készülő szakdolgozatában a kriminálpolitika és várospolitika összefonódását elemzi, elsősorban arra fókuszálva, hogy a biztonság-diskurzus milyen szerepet tölt be és hogyan, milyen tartalommal jelenik meg a kurrens várospolitikában. Főbb érdeklődési területei közé tartozik a város és bűnözés kapcsolata, a térbeli szemlélet szerepe és jelentősége a kriminológia elméletben, a jóléti állam és a büntetőpolitika viszonya, valamint a meghatározó angolszász kriminológiai paradigmák kelet-európai alternatíváinak feltérképezése.

Jelinek Csaba: 2011 óta a CEU Szociológia és Antropológia tanszékén doktori hallgató, a Fordulat című folyóirat szerkesztője, a Társadalomelméleti Kollégium volt és a Kritikai Városkutatás Műhely jelenlegi tagja. Kutatási témája a városi terek neoliberális átalakulása, a társadalmi egyenlőtlenségek térbeli leképeződése és a posztszocialista városok. Disszertációját a budapesti városrehabilitációs és dzsentrifikációs folyamatokról és a városfejlesztési politikák történetéről írja.

Katona Noémi: a Humboldt Egyetem doktori hallgatója szociológia szakon, a Rosa Luxemburg Alapítvány öszöndíjasa. 2012-ben végezte el a mester képzést a CEU-n (Sociology and Social Anthropology), majd 2013-tól folytatta tanulmányait Berlinben. Disszertációját berlini utcai prostitúciós övezetben dolgozó magyar nőkről írja etnográfiai kutatásai alapján. Ennek előzménye, hogy 2010 és 2014 között “interkulturális mediátorként” dolgozott egy szociális szervezetnél. Jelenleg az Alternatíva Alapítványnál önkéntes Budapesten a nyolcadik kerületben.

Kerényi Szabina: kulturális antropológiát végzett az ELTE-n és politológiát a CEU-n. Doktori iskoláját a csehországi Masaryk Egyetemen végezte. Jelenleg alulról szerveződő társadalmi mozgalmak mobilizációs stratégiáiból írja a disszertációját. Érdeklődési körébe tartozik továbbá a poszt-szocialista városi terek átalakulása, az önszerveződő közösségek és a rendszerváltás utáni társadalmi átalakulások Kelet-Európában

Kovai Cecília: kulturális antropológus, diplomáját az Eltén szerezte, 2000 óta foglalkozik cigány témával, több hónapos terepmunkát végzett borsod megyei falvak cigánytelepein. Doktori tanulmányait a Pécsi Tudomány Egyetem Modernitás Doktori Programján végezte. Jelenleg doktori disszertációját írja észak- magyarországi falvak cigányságának társadalmi pozícióiról, a cigányság társadalmi jelentéseiről. Munkájának fő célja, feltárni e pozíció, a cigány-magyar viszony jellegzetesen kelet-európai hatalmi mechanizmusait és e viszonyban beálló változás és szubverzió lehetőségeit.

Kovai Melinda: szociológus, 2010-ben védte meg doktori disszertációját “Politika, hatalom és tudás a Kádár-korszak pszichiátriai kórrajzain” címmel a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori iskolájában. Kutatási területe a “normalizáló” tudások (pszichológia, pszichiátria, pedagógia stb.) magyarországi társadalomtörténete és a hatalommal való kapcsolódásai.

Madár Mária: művészettörténész. Tanulmányait az ELTE BTK Művészettörténet mesterszakán végzi. Készülő szakdolgozatában az 1950-es évek kulturális életét meghatározó társadalmi és művészeti folyamatokkal foglalkozik, különös tekintettel Kondor Béla pályájának kezdetére. Érdeklődési területe a 60-as és 70-es évek kelet-európai művészetének társadalomtudományos megközelítése. A Mérei Ferenc Szakkollégium tagja.

Mészáros György: etnográfus és pedagógus. Teológiát végzett, majd magyar és pedagógia szakot. Neveléstudományból doktorált az ELTE-n 2009-ben, és ugyanott dolgozik. Disszertációja egy iskolai etnográfia volt az ifjúsági szubkultúrákról egy osztály életében. Kutatási perspektíváját a kritikai pedagógia határozza meg. Kutatási érdeklődése kiterjed a szubkultúrákon kívül, a szocializáció sokféle terepének tanulmányozására (ezen belül a szórakozáséra), a tanárok folyamatos fejlődésére, a genderhez kapcsolódó kérdésekre a társadalomban és oktatásban, különösen az LMBT fiatalok helyzetének vizsgálatára, valamint az iskola mint intézmény és közösség feltárására. Szakmai munkáján kívül aktivista az LMBT közösségben.

Meszmann T. Tibor: 2012-ben védte meg doktori disszertációját a Közép-Európai Egyetem (CEU) Politikatudományi Doktori Iskolájában, mely a szlovén, szerb és lengyel szakszervezeti konfödererációk pályáját elemezte a mobilizáció és szervezeti kapacitások függvényében a rendszerváltástól a világgazdasági válságig. Tágabb kutatási és érdeklődési területei: társadalmi osztályok, szervezetépités, szakszervezetek, kollektiv alku, társadalmi integráció, az államszocialista elnyomó struktúrák piaci átalakulása.

Nagy Kristóf: az ELTE-n végzett szabad bölcsészet-művészettörténet szakon, emellett a BCE hallgatója. Szakdolgozatát a Soros Alapítvány ’80-as évekbeli művészettámogatásairól írta. Érdeklődési területe a művészetek társadalmi és gazdasági meghatározottságainak vizsgálata. A Társadalomelméleti Kollégium tagja.

Neumann Eszter: oktatásszociológus, a posztszocialista magyar iskolarendszer működését tanulmányozza. Kutatási területe: oktatási döntéshozatal, városi oktatáspolitikák, az iskola mint a normalizáló hatalomgyakorlás tere.

Novoszáth András: korábban gazdaság- és társadalomtudományokat hallgatott, nemrég írtra meg doktori disszertációját az Open University-n. Témája kiegészítő pénzek, illetve a gazdasági mérés, értékelés és tudás gyakorlatai. Ex-TEKes.

Pinkasz András: makroelemzőként végzett a BCE-n, jelenleg a BME Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskola PhD-hallgatója. A Fordulat című folyóirat szerkesztője, a Társadalomelméleti Kollégium volt tagja. Kutatási témája a gazdaságstatisztika politikai gazdaságtana, valamint az 1945 utáni magyar gazdaságtörténet és közgazdasági gondolkodás története.

Piroch Márton: agrármérnökként végzett a SZIE-MKK-n, vadgazda szakon, méhészeti opción. Szakdolgozatát nemzetközi fejlesztésekből írta Kelet-Afrikáról. Érdeklődési területei: ökológia, fenntartható fejlődés, erőforrás alapú gazdaság társadalmi vonatkozásai.

Pósfai Zsuzsi: Város- és területfejlesztés szakon végzett a párizsi Sciences Po-n, majd ezen a szakterületen dolgozott Budapesten, közigazgatásban. A Társadalomelméleti Kollégium volt tagja, a Kritikai Városkutatás Műhely tagja, melynek tevékenysége a kritikai városelméletek-közpolitika-társadalmi mozgalmak metszéspotjában helyezhető el. Doktori kutatása keretében azt vizsgálja, hogy a lakáspiaci folyamatok milyen szerepet játszanak a regionális egyenlőtlenségek termelésében.

Pulay Gergő: szociálantropológus, diplomáit a Pécsi Tudományegyetemen, valamint a CEU-n szerezte. Doktori tanulmányait a CEU Szociológia és Szociálantropológia szakán végzi. Készülő disszertációja Bukarest egy megbélyegzett, cigányok és románok által vegyesen lakott szegénynegyedében végzett terepmunkájára épül, melynek középpontjában a nyilvános tér használata, a csereviszonyok, valamint az értékekkel kapcsolatos elképzelések és gyakorlatok állnak. Érdeklődési területei a városi marginalitás, az etnicitás és a határok, az informalitás gazdaságantropológiája, centrum és periféria viszonyának etnográfiai kutatása, és a posztszocialista populáris kultúra.

Szabó Linda: a CEU Szociológia és Szociálantropológia tanszék PhD-hallgatója, a Társadalomelméleti Kollégium volt tagja, jelenleg a Kritikai Városkutatás Műhely tagja. A CEU Közpolitikai Kutatóintézetében 2005 és 2008 között volt fiatal kutató, ahol a társadalmi igazságosság, nemek közötti egyenlőtlenségek és a munkaügyi, szakszervezeti kapcsolatok közpolitikai kérdéseivel foglalkozott. 2012 és 2014 között Budapesten es Pécsett vizsgálta a migráció és a városátalakulási folyamatok összefüggéseit. Doktori kutatása a kínai migráns vállalkozasok Budapest kereskedelmi tereinek alakulásában betöltött szereperől szól. Kutatási területei: transznacionális migráció, városi multikulturalizmus, posztszocialista városfejlesztés.

Szarvas Márton: a MOME Design- és Művészetelmélet szakán, szakdolgozatát az Orfeo művészcsoport 1969-72 közötti tevékenységéből írta. A művészet társadalomtudományos megközelítésével és a posztkolonialista diskurzus kelet-európai művészetre való kiterjesztésével foglalkozik. A Mérei Ferenc Szakkollégium tagja.

Szépe András: jelenleg az ELTE-TÁTK Doktor Iskolájának doktorandusz hallgatója. Szakdolgozatát a bérmunka paradigma válságából és az alapjövedelemből készítette. Kutatási területe a munka világa, a hozzá köthető növekvő bizonytalanság és az erre adható lehetséges politikai válaszok, mozgalmak vizsgálata.

Vargha Bálint Tamás: jogász, szakdolgozatát a ”transitional justice” témakörében, jogbölcseleti szempontból készítette el. Munkája során nemzetközi joggal foglalkozik. Érdeklődési területei: alkotmányelmélet, politikatörténet, a létezett szocializmus történeti és társadalmi nézőpontjai, a közpénzügyek világgazdasági környezetének vizsgálata.

Vigvári András: az ELTE-n végzett társadalmi tanulmányok alapszakon jelenleg ugyanitt szociológia mester és néprajz alapszakon tanul, emellett az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium jelenleg is aktív tagja. Kutatási területei közé tartozik a településkutatás, a társadalomtörténet valamint a különböző kvalitatív módszerek használata a társadalomkutatásokban. OTDK munkája az MTA Szociológiai Intézet “Kint és bent – háromszorosan” kutatásának keretében egy beregi utcaközösség etnikus határhúzási mechanizmusait vizsgálja. Jövőbeli szakdolgozatát pedig különböző periférikus térségek közötti migrációs folyamatokról írja.