Tagok

Barna Emília: A Szegedi Tudományegyetemen végzett angol, majd szociológia szakon, doktori fokozatot 2011-ben szerzett a Liverpooli Egyetem Populáris Zenei Intézetében. 2012 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének adjunktusa, a Kulturális iparágak MA szakirány vezetője. Fő kutatási területei a zeneszociológia, a zeneipar és a technológia összefüggései, valamint a zeneipar és zenei színterek gender-viszonyai. Alapító szerkesztője a Zenei Hálózatok Folyóiratnak. Éveken keresztül volt aktív a magyarországi feminista mozgalomban, emellett önkéntesként dolgozott a Budapest 8. kerületi Kék Pont “Csere Csak Csajoknak” programjában, majd az Alternatíva Alapítványnál.

Básthy Ágnes: 2013-ban szerzett mesterszakos diplomát az SZTE Szociológia szakán. 2014-ben fotográfus diplomát szerez a KE Művészeti Karán. 2015 óta dolgozik a budapesti független kulturális szférában. 2015-2018 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület vezetőségi tagja. 2014-2018-ig a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagja. Jelenleg kulturális szervezéssel foglalkozik valamint kulturális folyóiratokba publikál és oktat.

Czervan Andrea: A Közép-európai Egyetem társadalminemi-tanulmányok mesterképzésén diplomázott 2016-ban. Szakdolgozatában a szülőfalujában élő gyermekes nők helyzetét és identitását kutatta a háztartáson belüli és kívüli nemi munkamegosztás, illetve az osztály- és térbeli viszonyok elemzésén keresztül.

Czirfusz Márton: az ELTE-n végzett geográfus szakon, 2012-ben ugyanott védte meg disszertációját gazdaságföldrajzi témában. Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének kutatója, a Tér és Társadalom folyóirat szerkesztője, a Kritikai Városkutatás Műhely tagja. A kritikai városkutatás kelet-európai és budapesti jelentősége mellett a munka világának földrajzi egyenlőtlenségeit vizsgálja Magyarországon, általánosságban pedig célja a gazdaságföldrajz politikai gazdaságtani megközelítésének hazai terjesztése.

Csányi Gergely: szociológus. Szociológia alapszakot a PPKE Bölcsészettudományi Karán végzett, mesterszakot az ELTE Társadalomtudományi Karán. Jelenleg doktori tanulmányait végzi a PTE Demográfia és Szociológia Doktori Iskola Demográfia Programjában, illetve ezzel párhuzamosan a PTE Pszichológia Doktori Iskola Elméleti Pszichoanalízis Doktori Programjában. Kutatási területei a társadalompszichológia, a freudomarxizmus, és hogy a történeti, gazdasági-társadalmi viszonyok hogyan konstituálják a pszichés struktúrákat, illetve a reprodukció, a nemi viszonyok, a szex, az intimitás, és a test konstrukcióinak történeti, gazdasági-társadalmi beágyazottsága.

Éber Márk (Áron): szociológus, 2006-ban az ELTE Társadalomtudományi Karán végzett, 2009 óta tanársegédként, 2014 óta adjunktusként dolgozik annak Szociológia Tanszékén. 2013-ban megvédett doktori dolgozatában az 1963 és 2013 közötti hazai társadalmi struktúra-, rétegződés- és egyenlőtlenségkutatásokból kihámozható társadalomképeket rekonstruálta. Fő érdeklődési területe: a kapitalista világrendszer struktúráiba ágyazódó “magyar társadalom” (osztály)szerkezete.

Fabók Márton: közgazdász, szociológus és környezetkutató. A Liverpooli Egyetemen szerezte doktoriját, amelynek során egy atomerőmű-beruházást kutatott. Szakmai munkásságát az a felismerés vezeti, hogy az energiaellátás alapvetően társadalmi kérdés. Az energiarendszer jelenleg zajló átalakulása szorosan összekapcsolódik a társadalmi egyenlőségek, a demokratikus működésmódok és a szakértői tudások átrendeződéséhez a világban és hazánkban egyaránt.

Gagyi Ágnes: 2011-ben védte meg doktori disszertációját a globalizációkritikus mozgalmak kelet-európai változatairól a Pécsi Tudományegyetemen. Kutatási területe a civil társadalom kelet-európai ideológiái és gyakorlatai, kortárs kelet-európai társadalmi mozgalmak globális történeti perspektívában.

Gerőcs Tamás: Nemzetközi tanulmányok szakon végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) Európa főszakirányon, és Beruházás és hálózatfejlesztés mellékszakirányon 2008-ban. A Társadalomelméleti Kollégium volt tagja. Jelenleg a BCE Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola doktorandusza, illetve az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének fiatal kutatója. Érdeklődési köre a globalizáció társadalomelmélete, azon belül elsősorban világrendszer és függőségi elméletekkel és nemzetközi gazdaságtörténettel foglalkozik. Doktori témája a Kelet-közép európai társadalomtörténeti régió világgazdasági integrációja “hosszú” történelmi perspektívából nézve.

Ivanics Zsófia: szociológia szakon végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Társadalomelméleti Kollégium volt tagja, jelenleg pedig az ELTE Kriminológia mesterszakos hallgatója. Készülő szakdolgozatában a kriminálpolitika és várospolitika összefonódását elemzi, elsősorban arra fókuszálva, hogy a biztonság-diskurzus milyen szerepet tölt be és hogyan, milyen tartalommal jelenik meg a kurrens várospolitikában. Főbb érdeklődési területei közé tartozik a város és bűnözés kapcsolata, a térbeli szemlélet szerepe és jelentősége a kriminológia elméletben, a jóléti állam és a büntetőpolitika viszonya, valamint a meghatározó angolszász kriminológiai paradigmák kelet-európai alternatíváinak feltérképezése.

Jelinek Csaba: 2017-ben védte meg doktori disszertációját a CEU Szociológia és Antropológia Tanszékén “Uneven development, urban policy making and brokerage: The history of urban rehabilitation policies in Hungary since the 1970s” címmel. 2016 óta az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete kutatója. A Kritikai Városkutatás Műhely alapító tagja, a “Kritikai városkutatás” című kötet szerkesztője. Kutatási témái a városi terek neoliberális átalakulása, a társadalmi egyenlőtlenségek térbeli leképeződése, a városfejlesztési projektek szociológiája, és a (poszt)szocialista városok

Katona Noémi: a Humboldt Egyetem doktori hallgatója szociológia szakon, a Rosa Luxemburg Alapítvány öszöndíjasa volt 2014-2017 között. 2012-ben végezte el a mester képzést a CEU-n (Sociology and Social Anthropology). Jelenleg az MTA Szociológiai Intézetében fiatal kutató. Kutatási témája a gender és migráció témájához kapcsolódik. Disszertációját berlini utcai prostitúciós övezetben dolgozó magyar nőkről írja etnográfiai kutatásai alapján. Tanulmányai mellett több civil szervezetnél dolgozott önkéntesen vagy fizetett munkatársként Németországban és Magyarországon is (Frauentreff Olga, Amaro Drom, Alternatíva Alapítvány, Menedék Egyesület).

Kerényi Szabina: kulturális antropológiát végzett az ELTE-n és politológiát a CEU-n. Doktori disszertációját az alulról szerveződő mozgalmak mobilizációs stratégiáiból írja. Jelenleg a COURAGE H2020-as projektben dolgozik az MTA TK-ban. Kutatási területe a poszt-szocialista városi terek átalakulása, az önszerveződő közösségek, a környezetvédelmi mozgalmak és a reprodukciós diskurzus, azon belül is a szülészeti mozgalom.

Kovai Cecília: kulturális antropológus, diplomáját az ELTE-n szerezte, 2000 óta foglalkozik cigány témával, több hónapos terepmunkát végzett borsod megyei falvak cigánytelepein. Doktori tanulmányait a Pécsi Tudomány Egyetem Modernitás Doktori Programján végezte. Doktori disszertációját észak- magyarországi falvak cigányságának társadalmi pozícióiról, a cigányság társadalmi jelentéseiről írta. Munkájának fő célja, feltárni e pozíció, a cigány-magyar viszony jellegzetesen kelet-európai hatalmi mechanizmusait és e viszonyban beálló változás és szubverzió lehetőségeit.

Kovai Melinda: szociológus, 2010-ben védte meg doktori disszertációját “Politika, hatalom és tudás a Kádár-korszak pszichiátriai kórrajzain” címmel a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori iskolájában. Kutatási területe a “normalizáló” tudások (pszichológia, pszichiátria, pedagógia stb.) magyarországi társadalomtörténete és a hatalommal való kapcsolódásai.

Madár Mária: művészettörténész. ELTE BTK Művészettörténet mesterszakán végzett. Szakdolgozatát Kondor Béla 1956-os diplomamunkájának, a Dózsa György-sorozat kontextusáról írta. Részt vett 2014-2016 között a Kassák Múzeum A hatvanas-hetvenes évek magyar művészetének komplex kutatási programjában. A Mérei Ferenc Szakkollégium volt tagja. Jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének a munkatársa.

Mészáros György: etnográfus és pedagógus. Teológiát végzett, majd magyar és pedagógia szakot. Neveléstudományból doktorált az ELTE-n 2009-ben, és ugyanott dolgozik. Disszertációja egy iskolai etnográfia volt az ifjúsági szubkultúrákról témájában. Habilitációjára a pedagógiai etnográfia kutatásmódszertanáról készített monográfiát. Kutatási perspektíváját a kritikai pedagógia határozza meg. Kutatási érdeklődése több területre terjed ki: nevelésfilozófiai megközelítések, különösen a különféle pedagógiai antropológiák feltárása; a szocializáció eltérő terepeinek (edzőterem, szórakozás, mozgalmak) etnográfiai tanulmányozása; oktatáspolitikai elemzések; tanárképzés, a tanárok fejlődésének támogatása; valamint a társadalmi nemhez kapcsolódó témák (férfikutatások, társadalmi nem és iskola, LMBT mozgalmak).

Meszmann T. Tibor: kutatása a munkaügyi kapcsolatok területére, illetve a munkafolyamatok társadalmi és szervezeti kölcsönhatására koncentrál. Jelenleg a Central European Labour Studies Institute (CELSI) tudományos munkatársa, a Mérei Ferenc Szakkollégium nevelőtanára.

Nagy Kristóf: a CEU tanult szociológiát és antropológiát, az ELTE-n és a The Courtauld Institute of Art-on pedig művészettörténetet. 2015 és 2018 közt az Artpool kutatója, 2018-tól pedig a CEU Szociológia és Antropológia Tanszék PhD-hallgatója, ahol disszertációjának témája a magyar művészet állami finanszírozásának és hatalmi viszonyainak formálódása az 1970-es évek óta. Kutatásai a kelet-európai kultúra társadalmi beágyazottságát vizsgálják, korábban a Soros Alapítvány 1980-as évekbeli művészettámogatásait kezdeteivel, a művészet és a politikai radikalizmus viszonyával és az 1970-es évek ellenkultúrájának művészeti aspektusaival foglalkoztak. A Társadalomelméleti Kollégium volt tagja, 2016 óta a Fordulat társadalomelméleti folyóirat szerkesztője.

Neumann Eszter: oktatásszociológus, a King’s College London egyetemen doktoriált. A posztszocialista magyar iskolarendszer működését tanulmányozza. Kutatási területe: oktatásügyi döntéshozatal, városi oktatáspolitikák, az iskola mint a normalizáló hatalomgyakorlás tere.

Pinkasz András: makroelemző közgazdászként és a Társadalomelméleti Kollégium tagjaként végzett a BCE-n. Ezt követően tudománytörténeti doktori tanulmányokat folytatott a BME-n, valamint több éven át volt a Fordulat társadalomelméleti folyóirat szerkesztője. Jelenleg doktori dolgozatát írja, amelyben politikai gazdaságtani keretben elemzi Kelet-Európa helyzetét a nemzetközi munkamegosztásban, különös tekintettel annak a nemzetközi finanszírozási pozícióval való összefüggéseire. Emellett foglalkozik Kelet-Európa gazdaság- és társadalomtörténetével, közgazdasági eszmetörténettel, valamint a multinacionális vállalatok gazdaságstatisztikai kihívásainak kezelésével.

Piroch Márton: agrármérnökként végzett a SZIE-MKK-n, vadgazda szakon, méhészeti opción. Szakdolgozatát nemzetközi fejlesztésekből írta Kelet-Afrikáról. Érdeklődési területei: ökológia, fenntartható fejlődés, erőforrás alapú gazdaság társadalmi vonatkozásai.

Szabó Linda: a Periféria Közpolitikai és Kutatóintézet alapító tagja, valamint a CEU Szociológia és szociálantropológia tanszékének doktori hallgatója. Disszertációját a magyarországi kínai vállalkozások városátalakítási folyamatokra tett hatásairól írja. Korábban a Bécsi Egyetem Szociálantropológia tanszékének megbízott kutatójaként, valamint a CEU Közpolitikai Kutatóintézetének fiatal kutatójaként számos nemzetközi kutatásban vett részt, amik a városi átalakulások és transznacionális migráció egymásra hatásaival, a társadalmi igazságosság, a nemek közötti egyenlőtlenségek, valamint a munkaügyi, szakszervezeti kapcsolatok közpolitikai kérdéseivel foglalkoztak.

Szarvas Márton: A Közép-európai Egyetem Szociológia és társadalomantropológia szakos doktori hallgatója. A Mérei Ferenc Kollégium volt tagja. Kutatási témája a magyarországi közművelődési intézményrendszer átalakulása 1990 után. Mezőkövesden és Salgótarjánban vizsgálja az állami kulturális intézményrendszer és a helyi kultúrtermelők interakcióját, valamint a helyi társadalmi viszonyok hatását a helyi kulturális hagyományok termelésére.

Szépe András: Az ELTE-TÁTK Doktor Iskoláján végzett. Disszertációját, “Prekariátus: az új alsó osztály? – A prekariátus fogalmának kialakulása és egy lehetséges újragondolása” címmel 2017-ben védte meg. Kutatási területe a munka világa, a hozzá köthető növekvő bizonytalanság és az erre adható lehetséges politikai válaszok, mozgalmak vizsgálata.

Vigvári András: szociológus és etnográfus, tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, jelenleg az ELTE Szociológia Doktori Iskolájának hallgatója és az MTA Szociológiai Intézetének fiatal kutatója. Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium volt tagja. Kutatásai során város-vidék kapcsolatokkal, lakhatással összefüggő kérdésekkel valamint térbeli egyenlőtlenségekkel és marginalizációval foglalkozik. Doktori disszertációját a külterületi zártkertek és nyaralóövezetek funkcióváltásáról írja a magyarországi lakhatási válság vizsgálatával összefüggésben.

Reklámok