Tagok

Barna Emília: A Szegedi Tudományegyetemen végzett angol, majd szociológia szakon, doktori fokozatot 2011-ben szerzett a Liverpooli Egyetem Populáris Zenei Intézetében. 2012 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének adjunktusa, a Kulturális iparágak MA szakirány vezetője. Fő kutatási területei a zeneszociológia, a zeneipar és a technológia összefüggései, valamint a zeneipar és zenei színterek gender-viszonyai. Alapító szerkesztője a Zenei Hálózatok Folyóiratnak. Éveken keresztül volt aktív a magyarországi feminista mozgalomban, emellett önkéntesként dolgozott a Budapest 8. kerületi Kék Pont “Csere Csak Csajoknak” programjában, majd az Alternatíva Alapítványnál.

Czervan Andrea: A Közép-európai Egyetem társadalminemi-tanulmányok mesterképzésén diplomázott 2016-ban. Szakdolgozatában a szülőfalujában élő gyermekes nők helyzetét és identitását kutatta a háztartáson belüli és kívüli nemi munkamegosztás, illetve az osztály- és térbeli viszonyok elemzésén keresztül.

Czirfusz Márton: az ELTE-n végzett geográfus szakon, 2012-ben ugyanott védte meg disszertációját gazdaságföldrajzi témában. Az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének kutatója, a Tér és Társadalom folyóirat szerkesztője, a Kritikai Városkutatás Műhely tagja. A kritikai városkutatás kelet-európai és budapesti jelentősége mellett a munka világának földrajzi egyenlőtlenségeit vizsgálja Magyarországon, általánosságban pedig célja a gazdaságföldrajz politikai gazdaságtani megközelítésének hazai terjesztése.

Csányi Gergely: szociológus. Szociológia alapszakot a PPKE Bölcsészettudományi Karán végzett, mesterszakot az ELTE Társadalomtudományi Karán. Jelenleg doktori tanulmányait végzi a PTE Demográfia és Szociológia Doktori Iskola Demográfia Programjában, illetve ezzel párhuzamosan a PTE Pszichológia Doktori Iskola Elméleti Pszichoanalízis Doktori Programjában. Kutatási területei a társadalompszichológia, a freudomarxizmus, és hogy a történeti, gazdasági-társadalmi viszonyok hogyan konstituálják a pszichés struktúrákat, illetve a reprodukció, a nemi viszonyok, a szex, az intimitás, és a test konstrukcióinak történeti, gazdasági-társadalmi beágyazottsága.

Éber Márk (Áron): szociológus, 2006-ban az ELTE Társadalomtudományi Karán végzett, 2009 óta tanársegédként, 2014 óta adjunktusként dolgozik annak Szociológia Tanszékén. 2013-ban megvédett doktori dolgozatában az 1963 és 2013 közötti hazai társadalmi struktúra-, rétegződés- és egyenlőtlenségkutatásokból kihámozható társadalomképeket rekonstruálta. Fő érdeklődési területe: a kapitalista világrendszer struktúráiba ágyazódó “magyar társadalom” (osztály)szerkezete.

Fabók Márton: közgazdász, szociológus és környezetkutató. A Liverpooli Egyetemen szerezte doktoriját, amelynek során egy atomerőmű-beruházást kutatott. Szakmai munkásságát az a felismerés vezeti, hogy az energiaellátás alapvetően társadalmi kérdés. Az energiarendszer jelenleg zajló átalakulása szorosan összekapcsolódik a társadalmi egyenlőségek, a demokratikus működésmódok és a szakértői tudások átrendeződéséhez a világban és hazánkban egyaránt.

Gagyi Ágnes: 2011-ben védte meg doktori disszertációját a globalizációkritikus mozgalmak kelet-európai változatairól a Pécsi Tudományegyetemen. Kutatási területe a civil társadalom kelet-európai ideológiái és gyakorlatai, kortárs kelet-európai társadalmi mozgalmak globális történeti perspektívában.

Gerőcs Tamás: Nemzetközi tanulmányok szakon végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) Európa főszakirányon, és Beruházás és hálózatfejlesztés mellékszakirányon 2008-ban. A Társadalomelméleti Kollégium volt tagja. Jelenleg a BCE Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola doktorandusza, illetve az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének fiatal kutatója. Érdeklődési köre a globalizáció társadalomelmélete, azon belül elsősorban világrendszer és függőségi elméletekkel és nemzetközi gazdaságtörténettel foglalkozik. Doktori témája a Kelet-közép európai társadalomtörténeti régió világgazdasági integrációja “hosszú” történelmi perspektívából nézve.

Ginelli (Gyimesi) Zoltán: kritikai geográfus, jelenleg társadalomföldrajz PhD-hallgató az ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskolában és ugyanitt a Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék oktatója. A Magyar Kritikai Geográfusok Fóruma alapítója, az ELTE Eötvös József Collegium Mendöl Tibor Műhelyének senior hallgatója, a Kritikai Városkutató Műhely, a Karl Polanyi Research Centre for Global Social Studies és az International Critical Geography Group tagja. Doktori kutatása a földrajztudomány második világháború után kibontakozó ún. “kvantitatív forradalmának” tudományföldrajzi vizsgálatára irányul, amely során a területi  tervezés hidegháborús tudásáramlásait vizsgálja, és a magyar földrajztudomány félperifériás tudástermelését igyekszik globális kontextusban újraértelmezni. Főbb érdeklődési területei a földrajzi tudás filozófiája és történeti földrajza, a technokratizmus kritikája, a cselekvő-hálózat elmélet, világrendszer-elmélet és posztkoloniális irányzatok a földrajzban, a gyarmatosítás és a rasszizmus földrajzai, illetve az eurocentrikus fejlődéstörténetek kritikái.

Ivanics Zsófia: szociológia szakon végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Társadalomelméleti Kollégium volt tagja, jelenleg pedig az ELTE Kriminológia mesterszakos hallgatója. Készülő szakdolgozatában a kriminálpolitika és várospolitika összefonódását elemzi, elsősorban arra fókuszálva, hogy a biztonság-diskurzus milyen szerepet tölt be és hogyan, milyen tartalommal jelenik meg a kurrens várospolitikában. Főbb érdeklődési területei közé tartozik a város és bűnözés kapcsolata, a térbeli szemlélet szerepe és jelentősége a kriminológia elméletben, a jóléti állam és a büntetőpolitika viszonya, valamint a meghatározó angolszász kriminológiai paradigmák kelet-európai alternatíváinak feltérképezése.

Jelinek Csaba: 2017-ben védte meg doktori disszertációját a CEU Szociológia és Antropológia Tanszékén “Uneven development, urban policy making and brokerage: The history of urban rehabilitation policies in Hungary since the 1970s” címmel. 2016 óta az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete kutatója. A Kritikai Városkutatás Műhely alapító tagja, a “Kritikai városkutatás” című kötet szerkesztője.Kutatási témái a városi terek neoliberális átalakulása, a társadalmi egyenlőtlenségek térbeli leképeződése, a városfejlesztési projektek szociológiája, és a (poszt)szocialista városok

Katona Noémi: a Humboldt Egyetem doktori hallgatója szociológia szakon, a Rosa Luxemburg Alapítvány öszöndíjasa volt 2014-2017 között. 2012-ben végezte el a mester képzést a CEU-n (Sociology and Social Anthropology). Jelenleg az MTA Szociológiai Intézetében fiatal kutató. Kutatási témája a gender és migráció témájához kapcsolódik. Disszertációját berlini utcai prostitúciós övezetben dolgozó magyar nőkről írja etnográfiai kutatásai alapján. Tanulmányai mellett több civil szervezetnél dolgozott önkéntesen vagy fizetett munkatársként Németországban és Magyarországon is (Frauentreff Olga, Amaro Drom, Alternatíva Alapítvány, Menedék Egyesület).

Kerényi Szabina: kulturális antropológiát végzett az ELTE-n és politológiát a CEU-n. Doktori iskoláját a csehországi Masaryk Egyetemen végezte. Jelenleg alulról szerveződő társadalmi mozgalmak mobilizációs stratégiáiból írja a disszertációját. Érdeklődési körébe tartozik továbbá a poszt-szocialista városi terek átalakulása, az önszerveződő közösségek és a rendszerváltás utáni társadalmi átalakulások Kelet-Európában

Kovai Cecília: kulturális antropológus, diplomáját az ELTE-n szerezte, 2000 óta foglalkozik cigány témával, több hónapos terepmunkát végzett borsod megyei falvak cigánytelepein. Doktori tanulmányait a Pécsi Tudomány Egyetem Modernitás Doktori Programján végezte. Doktori disszertációját észak- magyarországi falvak cigányságának társadalmi pozícióiról, a cigányság társadalmi jelentéseiről írta. Munkájának fő célja, feltárni e pozíció, a cigány-magyar viszony jellegzetesen kelet-európai hatalmi mechanizmusait és e viszonyban beálló változás és szubverzió lehetőségeit.

Kovai Melinda: szociológus, 2010-ben védte meg doktori disszertációját “Politika, hatalom és tudás a Kádár-korszak pszichiátriai kórrajzain” címmel a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori iskolájában. Kutatási területe a “normalizáló” tudások (pszichológia, pszichiátria, pedagógia stb.) magyarországi társadalomtörténete és a hatalommal való kapcsolódásai.

Madár Mária: művészettörténész. Tanulmányait az ELTE BTK Művészettörténet mesterszakán végzi. Készülő szakdolgozatában az 1950-es évek kulturális életét meghatározó társadalmi és művészeti folyamatokkal foglalkozik, különös tekintettel Kondor Béla pályájának kezdetére. Érdeklődési területe a 60-as és 70-es évek kelet-európai művészetének társadalomtudományos megközelítése. A Mérei Ferenc Szakkollégium tagja.

Mészáros György: etnográfus és pedagógus. Teológiát végzett, majd magyar és pedagógia szakot. Neveléstudományból doktorált az ELTE-n 2009-ben, és ugyanott dolgozik. Disszertációja egy iskolai etnográfia volt az ifjúsági szubkultúrákról témájában. Habilitációjára a pedagógiai etnográfia kutatásmódszertanáról készített monográfiát. Kutatási perspektíváját a kritikai pedagógia határozza meg. Kutatási érdeklődése több területre terjed ki: nevelésfilozófiai megközelítések, különösen a különféle pedagógiai antropológiák feltárása; a szocializáció eltérő terepeinek (edzőterem, szórakozás, mozgalmak) etnográfiai tanulmányozása; oktatáspolitikai elemzések; tanárképzés, a tanárok fejlődésének támogatása; valamint a társadalmi nemhez kapcsolódó témák (férfikutatások, társadalmi nem és iskola, LMBT mozgalmak).

Meszmann T. Tibor: 2012-ben védte meg doktori disszertációját a Közép-Európai Egyetem (CEU) Politikatudományi Doktori Iskolájában, mely a szlovén, szerb és lengyel szakszervezeti konföderációk pályáját elemezte a mobilizáció és szervezeti kapacitások függvényében a rendszerváltástól a világgazdasági válságig. Tágabb kutatási és érdeklődési területei: társadalmi osztályok, szervezetépítés, szakszervezetek, kollektív alku, társadalmi integráció, az államszocialista elnyomó struktúrák piaci átalakulása.

Nagy Kristóf: a CEU tanult szociológiát és antropológiát, az ELTE-n és a The Courtauld Institute of Art-on pedig művészettörténetet. 2015 és 2018 közt az Artpool kutatója, 2018-tól pedig a CEU Szociológia és Antropológia Tanszék PhD-hallgatója, ahol disszertációjának témája a magyar művészet állami finanszírozásának és hatalmi viszonyainak formálódása az 1970-es évek óta. Kutatásai a kelet-európai kultúra társadalmi beágyazottságát vizsgálják, korábban a Soros Alapítvány 1980-as évekbeli művészettámogatásait kezdeteivel, a művészet és a politikai radikalizmus viszonyával és az 1970-es évek ellenkultúrájának művészeti aspektusaival foglalkoztak. A Társadalomelméleti Kollégium volt tagja, 2016 óta a Fordulat társadalomelméleti folyóirat szerkesztője.

Neumann Eszter: oktatásszociológus, a King’s College London egyetemen doktoriált. A posztszocialista magyar iskolarendszer működését tanulmányozza. Kutatási területe: oktatásügyi döntéshozatal, városi oktatáspolitikák, az iskola mint a normalizáló hatalomgyakorlás tere.

Pinkasz András: makroelemző közgazdászként és a Társadalomelméleti Kollégium tagjaként végzett a BCE-n. Ezt követően tudománytörténeti doktori tanulmányokat folytatott a BME-n, valamint több éven át volt a Fordulat társadalomelméleti folyóirat szerkesztője. Jelenleg doktori dolgozatát írja, amelyben marxista politikai gazdaságtani keretben elemzi Kelet-Európa helyzetét a nemzetközi munkamegosztásban, különös tekintettel annak a nemzetközi finanszírozási pozícióval való összefüggéseire. Emellett foglalkozik Kelet-Európa gazdaság- és társadalomtörténetével, közgazdasági eszmetörténettel, valamint a multinacionális vállalatok gazdaságstatisztikai kihívásainak kezelésével.

Piroch Márton: agrármérnökként végzett a SZIE-MKK-n, vadgazda szakon, méhészeti opción. Szakdolgozatát nemzetközi fejlesztésekből írta Kelet-Afrikáról. Érdeklődési területei: ökológia, fenntartható fejlődés, erőforrás alapú gazdaság társadalmi vonatkozásai.

Pósfai Zsuzsi: Város- és területfejlesztés szakon végzett a párizsi Sciences Po-n, majd ezen a szakterületen dolgozott Budapesten, közigazgatásban. A Társadalomelméleti Kollégium volt tagja, a Kritikai Városkutatás Műhely tagja, melynek tevékenysége a kritikai városelméletek-közpolitika-társadalmi mozgalmak metszéspotjában helyezhető el. Doktori kutatása keretében azt vizsgálja, hogy a lakáspiaci folyamatok milyen szerepet játszanak a regionális egyenlőtlenségek termelésében.

Szabó Linda: a CEU Szociológia és Szociálantropológia tanszék PhD-hallgatója, a Társadalomelméleti Kollégium volt tagja, jelenleg a Kritikai Városkutatás Műhely tagja. A CEU Közpolitikai Kutatóintézetében 2005 és 2008 között volt fiatal kutató, ahol a társadalmi igazságosság, nemek közötti egyenlőtlenségek és a munkaügyi, szakszervezeti kapcsolatok közpolitikai kérdéseivel foglalkozott. 2012 és 2014 között Budapesten es Pécsett vizsgálta a migráció és a városátalakulási folyamatok összefüggéseit. Doktori kutatása a kínai migráns vállalkozások Budapest kereskedelmi tereinek alakulásában betöltött szerepéről szól. Kutatási területei: transznacionális migráció, városi multikulturalizmus, posztszocialista városfejlesztés.

Szarvas Márton: a MOME Design- és Művészetelmélet szakán, szakdolgozatát az Orfeo művészcsoport 1969-72 közötti tevékenységéből írta. A művészet társadalomtudományos megközelítésével és a posztkolonialista diskurzus kelet-európai művészetre való kiterjesztésével foglalkozik. A Mérei Ferenc Szakkollégium tagja.

Szépe András: jelenleg az ELTE-TÁTK Doktor Iskolájának doktorandusz hallgatója. Szakdolgozatát a bérmunka paradigma válságából és az alapjövedelemből készítette. Kutatási területe a munka világa, a hozzá köthető növekvő bizonytalanság és az erre adható lehetséges politikai válaszok, mozgalmak vizsgálata.

Vigvári András: szociológus és etnográfus, tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, jelenleg az ELTE Szociológia Doktori Iskolájának hallgatója és az MTA Szociológiai Intézetének fiatal kutatója. Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium volt tagja. Kutatásai során város-vidék kapcsolatokkal, lakhatással összefüggő kérdésekkel valamint térbeli egyenlőtlenségekkel és marginalizációval foglalkozik. Doktori disszertációját a külterületi zártkertek és nyaralóövezetek funkcióváltásáról írja a magyarországi lakhatási válság vizsgálatával összefüggésben.

Reklámok