HELYZET MŰHELY

A Helyzet Műhely egy társadalomtudományi műhely, amely azért alakult, hogy a mai magyar helyzetet a mai magyar társadalomtudományban kevéssé jelen lévő baloldali kritikai szempontok bevonásával elemezze. Ez azt jelenti, hogy a Helyzet Műhely megközelítését a következők jellemzik:

• Túlmegy a politika és nyilvánosság körébe tartozó kérdések és a gazdasági kérdések szétválasztásán. A gazdasági viszonyokat a társadalmi viszonyok részének tekinti, s így politikai témának is.
• Túlmegy a magyar helyzet azon értelmezési keretén, amely a magyarországi viszonyokat a nyugati modernizáció idealizált modelljéhez való hasonlóság és attól való különbség szerint írja le. A posztszocialista átmenet helyzetét nem időbeli lemaradásként értelmezi, hanem egy szinkron viszonyként, amelyben a térség beágyazódik a kortárs globális erőviszonyokba.

Ezt a megközelítést a Helyzet Műhely egyúttal emancipációs projektként is fogja fel.

A kelet-európai helyzeteket mint a globális társadalmi viszonyok részét vizsgálja, s az ezekről való tudást úgy fogja fel, mint amely a globális társadalmi viszonyokról való közös tudáshoz járul hozzá. Ez feltételezi, hogy szakít a kelet-európai társadalmakról mint tökéletlen mintakövetőkről szóló tudástermeléssel, és olyan kutatásokat kíván végezni, amelyek az itteni társadalmakat egyszerre látják figyelemre méltóknak a maguk jogán (nem rossz másolatok) és a globális viszonyok részeként (nem ontológiai kivételek, mint a fundamentalista megközelítések szerint). Ez a megközelítés azt is feltételezi, hogy a kelet-európai társadalmakról termelt tudás viszonya a nyugati akadémiában termelt tudáshoz nem a minta és egzotikus példák viszonya, hanem a párbeszédé, amelyhez elengedhetetlen a nemzetközi társadalomtudományban való tájékozódás.

Társadalomtudományosan megalapozott tudással és szókinccsel támogat olyan politikai törekvéseket, amelyek a gazdasági kérdéseket visszaemelik a politikába, s a kelet-európai problémákat mint a globális viszonyok részét gondolják át.

A Helyzet Műhely funkciói:

• összekapcsolja a hasonló megközelítésben Magyarországon tevékenykedő kutatókat;
• együttműködik a hasonló megközelítésben Kelet-Európával foglalkozó kutatókkal;
• a Magyarországról és Kelet-Európáról közösen termelt tudást közvetíti a helyi tudományos és közéleti nyilvánosságnak, valamint a nemzetközi tudományos nyilvánosságnak;
• elősegíti, hogy Magyarországon kialakuljon egy olyan értelmező közösség, amely a fenti szempontok figyelembevételével gondolkodik a magyar helyzetről.
• ennek érdekében nyilvános előadásokat, filmvetítéseket, konferenciákat tart, esetenként nyilvánosan is felszólal egy-egy kérdésben;
• cél, hogy a fenti szempontok a felsőoktatásban is megjelenjenek, ezért közös egyetemi előadásokat, szemináriumokat szervez;
• keresi azokat megszólalási formákat és lehetőségeket, amelyek révén a társadalomtudományos tudások a szélesebb nyilvánosság számára hozzáférhetővé válhatnak;
• a fenti kérdésekben vitát kezdeményez, esetenként állást foglal a politikai aktivizmus és a civil társadalom eszközeivel és küldetésével kapcsolatos vitákban.